Végre történt valami! Az IFAB (ez a labdarúgás szabályalkotó testülete) döntései nem forradalmat hoznak, hanem józan észt. Öt másodperces visszaszámlálás bedobásnál, kirúgásnál? Köszönjük, ez nagyon kellett. A futball ugyanis nem sakk, ahol lehet nézni a horizontot, miközben lepereg az idő.
A tíz másodperces csere is üdítő: nincs több „maradok még egy tapskörre” séta a pálya túlsó sarkáig. Egyszerű, tiszta képlet. A sérülés utáni kötelező egyperces kint tartózkodás pedig elegáns üzenet: ha valóban fáj, gyógyulj, ha csak az óra fáj, az mostantól kevés lesz.
A VAR-bővítés – második sárga miatti piros, rossz ember büntetése, téves szöglet – nem a játék ellen, hanem a hibák ellen dolgozik. A mellkas- vagy fejkamerás játékvezető pedig végre nemcsak dönt, hanem dokumentál.
A futball lényege a ritmus. Ha ez az intézkedéscsomag csak néhány perc színjátékot tüntet el meccsenként, már nyertünk.
