Emlékeznek még a kilencvenes évek egyik bárgyú amerikai vígjátékára, a Vinny, az együgyűre? A film leginkább Joe Pesci zseniális játékáról maradt emlékezetes, kiválóan hozta a nagy dumás, de igazán semmihez nem értő, inkompetens karaktert. Most valamennyire druszája, Vincent Kompany szaladt bele a hülyeségbe, még pénteken kérdezték arról a soros bajnoki előtti felvezető sajtótájékoztatón, mit szól ahhoz, hogy a Real Madrid brazilját, Viníciust a keddi, Benfica elleni BL-mérkőzésen a támadó állítása szerint rasszista inzultus ért. A Bayern belga trénere erre negatív példaként felhozta Magyarországot, Bulgáriát és Szerbiát, ahol szerinte az ilyen esetekben egy fekete játékos magára marad, és ha ilyen igazságtalanság éri, aligha számíthat segítségre. Kezdjük azzal, hogy minimum érdekes Kompany gondolatmenete, aki legfeljebb napokat tölthetett hazánkban, nem emlékszem, hogy feltűnt volna a zalaegerszegi, kisvárdai, vagy éppen a Groupama Aréna lelátóin és ilyen irányú tapasztalatokat gyűjtött volna.
Az viszont elképzelhető, hogy a mainstream média gyakori olvasgatása előítéleteket szül pont azokban, akik az előítéletek ellen szólalnak fel. Kompany most nem volt okos. Bármiféle megalapozott tényismeretek nélkül általánosítani és megbántani nemzeteket, nem igazán elegáns, sőt, sokkal inkább visszataszító. Vinny az együgyű, legalább dumában jó volt, a belga tréner viszont abban sem, sőt, játékosként is inkább egy túlértékelt belső védőnek bizonyult. Edzőnek úgy tűnik jobb, mert a Bayern szárnyal vele, de jobb lenne, ha monológjait a játékosainak tartaná meg.
