Rotterdamban ezúttal is kiderült: ha a magyar női kézilabda-válogatott igazán fontos meccset játszik, előbb-utóbb rátalál a ritmusra. A románok ellen 34–29 lett a vége, ami nagyjából megfelel annak a játékképnek, ahol Kuczora visszavette a főszerepet, Klujber pedig már az elején eldöntötte, hogy ő ma nem statisztál, hanem ‘főszerepel’.
A meccs elején Szemerey olyan bravúrokat szállított, hogy a román szurkolótábor inkább a büfét választotta levegővételnek, a magyar tábor pedig – a dobokkal együtt – hangulatban simán hozta a „fél hazai pálya” érzetet. A támadásokban becsúszott pár klasszikus „minek is néztünk edzésvideót?” típusú baki, de a románok ebből sem éltek meg igazán.
A második félidőben Janurik is beszállt néhány fontos mentéssel, és amikor a románok szép csendben visszakúsztak mínusz kettőre, akkor kiderült: ez ma az a meccs, amit nem fogunk elajándékozni. A hajrában újra felpörgött a magyar gépezet, és a végére meglett a magabiztos, ötgólos különbség – pont annyi, hogy a középdöntő első fordulóját ne csak megússzuk, hanem meg is mutassuk, ki szeretne a legjobb nyolc közé érni.
Pénteken Japán, vasárnap Dánia – a program adott, csak így tovább, hölgyek.
fotó: mti
