Ilyet manapság nem lehet megtenni. Ötven éve talán még nem lett volna abból hatalmas balhé, ha egy futballkapus fellök egy labdaszedő gyereket, de elképzelhető, hogy nem is fordulhatott volna elő ilyen eset. Gróf Dávid, a Ferencváros kapusa vasárnap este indulatosan, nagy svunggal futott a labdáért, amelyet a srác nem előzékenyen adott volna oda neki, ő pedig fellökte, erőből megszerezte, nem ismert se Istent, se embert. Egy meccset húsz kamera vesz, a világháló azonnal szórja a történéseket, így az egyszeri kapusból egy pillanat alatt közellenség lesz.
Egy ilyen derbit nyilván felfokozott idegállapotban lehet csak végigfutballozni, dolgozik a vér, az adrenalin, de a mentális felkészültséghez az is hozzátartozik, hogy az ilyen kritikus pillanatokban hogyan viselkedik az ember. Hogy képes-e uralkodni magán akkor is, ha azt érzi, igazságtalanság történik vele és nincsenek eszközei, hogy megváltoztassa, maga javára fordítsa a helyzetet.
Olyankor kell tízig számolni, nem hátrányba hozni a saját csapatot, nem provokálni az ellenfelet, a közönséget, kihívni a sorsot. Gróf Dávid nem volt mentálisan kellően felkészült a rangadóra, ráadásul egy gyereket inzultált és lökött fel, amely szinte megbocsáthatatlan egy élvonalbeli sportoló részéről, akiket százezrek figyelnek, és elvileg gyerekek példaképének kell, hogy legyen. A súlyos, példa értékű büntetés elmaradhatatlan, de nem csak a szövetség részéről muszáj szankcionálni, az ilyen viselkedést a kirakatban lévő Ferencvárosnál sem intézhetik el egy ejnye-bejnyével. Legalább Gróf később belátta, mekkora hibát követett el és elnézést kért, ez is valami. Reméljük, jól van a srác, és a kapus tényleg felkeresi majd egy őszinte bocsánatkérés erejéig.
fotó: facebook.com/DavidGrof99
