Az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) döntőjének 7. mérkőzésen nyert a hazai pályán szereplő Oklahoma City Thunder az Indiana Pacers ellen, ezzel lezárta a párharcot, a franchise az Oklahomába költözése óta először lett bajnok.
Mennyit jelent egy sérülés? Néha arra sarkall egy csapatot, hogy még jobban összekapja magát, még inkább koncentráltabb legyen és akár előnyt is lehet kovácsolni belőle. De ha az idény legfontosabb meccsén a legjobb játékosod esik ki nagyon korán, az általában megpecsételi a szerencsétlenül járt együttes sorsát…
Ez történt az Indiana Pacersszel is, amelyik az NBA nagydöntőjének a 7. meccsén, az Oklahoma otthonában remekül kezdett, többnyire vezetett, többek között Tyrese Haliburton három hármasának is köszönhetően. A hátvéd a nyolcadik percben próbált betörni, de az első lépésnél elszakadt az achilles-ina, így vélhetően a telkes következő évadot ki kell hagynia. A másik oldalon viszont csillogott a vezér, Shai Gilgeous-Alexander, aki betöréseivel, pontos tempóival őrjítette meg a vendégeket, akik még Haliburton elvesztése után is vezettek a félidőben 48–47-re. A Thunder viszont a fordulás után rá tudott tenni még egy lapáttal, a harmadik negyedben elhúzott, utána pedig a Pacers minden felzárkózási kísérletének ellenállt. „Mintha ez nem is a valóság lenne – mondta az alapszakasz és immár a döntő MVP-je, egyben pontkirály Gilgeous-Alexander a 103–91-es győzelem után. – Rengeteg óra, rengeteg pillanat, rengeteg érzelem. rengeteg este, amikor hitünket vesztettük. Elképesztő, hogy itt vagyunk és ezt éljük meg, de ez a csapat megdolgozott ezért. Ez a csapat beletette a melót és megérdemeljük a bajnoki címet.”
Ez nem is kétség, az Oklahoma simán nyerte az alapszakaszt, a playoffban sem voltak nagy hullámzásai, ahogy a legfontosabb pillanatokban sem a döntőben, és talán a végén Fortuna is mellé állt. A közhely szerint a jó csapatoknak van szerencséje.
fotó: facebook.com/okcthunder
