Volt egyszer egy bronzérem… és volt egyszer egy 15-6-os magyar vezetés. Aztán jött Genova, az olaszok, meg az a bizonyos utolsó tus – ami, mint tudjuk, mindig fáj. A női kardcsapatunk egy tussal csúszott le a dobogóról az Európa-bajnokságon, és ha lenne „a legtöbb szívroham egy asszón belül” díj, azt is simán hozták volna.
Pedig milyen szépen indult: a magyar lányok úgy osztották a tusokat az olaszokra, mint reggel a kávét – gyorsan és hatékonyan. Aztán valami elromlott. Talán a karmák, talán csak a koncentráció. Szűcs Luca még tartotta a frontot, Battai parádézott, de végül jött az olasz Battiston, aki nem pizzát, hanem hidegzuhanyt tálalt.
Az utolsó akciónál mindkét lámpa villogott, a videóbíró vakarta a fejét, majd kijelentette: bravissimo, olasz bronz. A magyar csapat – ismét – negyedik. Vagy ahogy most hívjuk: a dobogó szélén csücsülő balszerencsepad.
facebook.com/hunfencing
