Egy hónappal ezelőtt sokan kinevették volna azt az embert, aki a Chelsea végső sikerét jósolja a klub világbajnokságon. Aztán a londoni kékek (jó néhány brazil csapat testén is át) elmasíroztak a döntőig, ott rommá verték az idén egyeduralkodónak tűnő PSG-t, és a Konferencialiga megnyerése után begyűjtötték a második trófeájukat is. A végjátéknak és az egész mögöttünk álló idénynek a legnagyobb tanulsága az, hogy a modern futballban nincs már feláldozható játékos.
Azok, akik győzni akarnak, nem tehetik meg, hogy a legnagyobb sztárt mentesítik a védekezés alól, hogy a támadásra maradjon minden energiája. Annyira fontos az egységes csapatmozgás, a labdaszerzésnél begyakorolt sémák, a visszatámadás minősége, hogy egyetlen játékos sem lóghat, lézenghet védekezésben ímmel-ámmal, tökéletesen topon kell lenni minden pillanatban. Az is feltűnő, hogy a csapatok egyre komplexebbek, szinte nincs már hibapontjuk. Korábban a PSG-től, a döntőben a Chelsea-től láttuk azt, hogy mindenhez ért. Az angolok vasárnap ha kellett eldugták a labdát, türelmesen passzolgattak és keresték a réseket a francia falon. Aztán gyakran fordult elő, hogy labdát szereztek, és direkt támadásokat vezettek, azaz indították a villámgyors, energikus támadókat (a párizsiak balhátvédje, Nuno Mendes tudna erről mesélni sokat) és másodpercek alatt végigfutott egy-egy akció a pályán.
A második félidőben pedig azt is bemutatták Marquinhosék, hogy labda nélkül is kompaktak, vissza tudnak húzódni saját térfelükön akár 30 méteren belülre is, és nem izgulják túl, ha nincs náluk a labda. Ha belegondolunk, a PSG és a Chelsea úgy ért el idáig, hogy az igazán nagy, „klasszikus” sztárokat kiszórta keretéből az elmúlt években. Nem félt sikeréhes, motivált fiatalokhoz nyúlni, akiknek a mentális erejükön kívül még rendelkezniük kell sebességgel, energiával és mérhetetlen labdaügyességgel, erre pedig egy jó edző már tud megfelelő taktikát összerakni. A jövő azoké a sztároké, akik száz százalékig képesek a csapat érdekeit szem előtt tartani, nem emelik magukat a többiek fölé, nem érzik, hogy összekoszolnák a kezüket a piszkos munka elvégzésével.
fotó: facebook.com/ChelseaFC
