Lublinban megint kiderült, hogy a magyar úszók nem szeretnek unalmasan célba érni. A 4×50-es mixed gyorsváltó ugyanis úgy nyert ezüstöt, hogy közben országos rekordot adott át a múltnak, közel két másodpercet radírozott le a régi csúcsról, és még arra is maradt kraft, hogy az olasz világcsúcs árnyékában csúnyán bezavarják a végjátékot. Az olaszok ideje 1:27.26 – oké, hát ők most épp világcsúcsot úsztak, mit lehet tenni, maximum annyit, hogy fogadjuk el udvarias mosollyal, hogy ez most az ő napjuk. A miénk meg „csak” egy parádés, 1:28.04-es magyar rekord lett.
A váltó annyira élesen indult, hogy a medence vize is megijedt. Szabó és Jászó szépen lepakolta az alapot, Senánszky tartotta a pozíciót, majd jött Ábrahám Minna, aki fél órával korábban már begyűjtött egy egyéni ezüstöt kétszáz gyorson – mégis úgy hajrázott, mintha az ebédjét próbálná utolérni, amit a menza 11:30-kor elvitt a pult alól.
A nyilatkozatok is hozták a formát:
Minna nem érezte a végét – ami általában baj, kivéve úszásban, mert így országos rekord születik.
Szabó szerint mindenki meglepődött, hogy ez ennyire jó idő lett – ami magyar úszásban azt jelenti: „ja, hát csináltunk egy rekordot, bocs”.
Senánszky azt mondta, az adrenalin tombolt bennük – szerencse, hogy a lépcsőn lefelé még meg tudtak állni.
Jászó pedig reggeli bakijait feledve olyan részidőt hozott, amitől a stopper is kérte a mentálhigiénés segítséget.
A vége: Olaszország világcsúccsal, Magyarország tiszteletlenül gyors ezüsttel, Hollandia pedig csak pislogott, hogy ez itt most pontosan milyen sebességi kategória volt.
fotó: mti
