Van valami nagyon bizarr ezekben a hetekben a magyar labdarúgó-bajnokságban.
A magyar edzőknek elege lett a játékvezetői tévedésekből, az olyan hibákból, amelyek szemmel láthatóak, ráadásul a VAR is megerősíti a szabálytalanság, szándékos ütések tényét, mégsem születik helyes ítélet.
Bódog Tamás, a Nyíregyháza edzője egymás után két fordulóban érezhette úgy, hogy óriásit bakizott a játékvezető, az első után reklamált, piros lapot is kapott, meg négy hét eltiltást. Ezután megint őszintén elmondta, mit gondol egy olyan könyökösről, amikor játékosának eltörik az orra, most még egyszer fegyelmire kell mennie. A nyilvánvaló játékvezetői tévedések ellenben nem sok szankciót vonnak maguk után.
Bognár György, a Paks mestere is arra buzdította a sporikat, kapják már össze magukat a videó szobában, mert elég nagy a baj, ha ennyien nem tudnak jó döntést hozni.
A baj ott kezdődik, hogy a játékvezetői közösség összezár, sem önkritikát nem gyakorolnak, nincsen kifelé nyilatkozat, kommunikáció, és a sok tévedés néha trendnek tűnik, és azt nem lehet véletlenül csinálni. A transzparencia hiánya az összeesküvés-elméletek táptalaja, a csend pedig az arrogancia és a hatalom jele, azt üzenni, mi mindenki felett állunk, nem partnerek, hanem főnökök vagyunk.
Nagyon kellene a tiszta beszéd a futballnak eme szegmensében, mert dühösek a játékosok, edzők, szurkolók is, előbbieknek néha az egzisztenciája is múlik egy, vagy több ítéleten.



