Az AC Milan–Como bajnoki végül mégsem járja meg a fél világot: a nagy ausztráliai kalandot lefújták, mielőtt a rossoneri igazán megszokhatta volna az időeltolódást. Pénzügyi kockázatok, utolsó pillanatban beeső kérések – magyarul: túl sok volt a cirkusz, kevés a futball. Pedig már majdnem megvolt az a történelmi pillanat, amikor egy Serie A-meccs több kilométert utazik, mint amennyit a Milan játékai futnak egy átlagos félidőben.
A San Siro helyett Perth, olimpiai megnyitó, globális brandépítés – papíron minden stimmelt. A valóságban viszont kiderült, hogy a bajnoki mérkőzés mégiscsak bajnoki mérkőzés, nem roadshow. Az UEFA kelletlen áldása sem segített: amikor mindenki mást kér, mást ígér és mást szeretne, abból ritkán lesz kezdőrúgás.
Így a Milan marad Európában, a Como pedig megússza az interkontinentális túrát. A tanulság egyszerű: a futballt lehet csomagolni, marketingelni, exportálni – csak néha visszakérdez a játék. És ilyenkor kiderül, hogy egy bajnoki meccs nem mindig kér útlevelet.
