A Szolnok úgy döntött, hogy ha már elutaztak Szombathelyre, akkor nem csak a vasi levegőt szívják be, hanem az aranyérmet is. A Falco ellen vívott döntő harmadik meccsén az Olajbányász úgy verte 98-79-re a tavalyi bajnokot, mintha valaki elfelejtette volna szólni a sárga-feketéknek, hogy ez itt egy bajnoki döntő, nem egy barátságos vasárnapi dobálgatás a parkban.
Miközben Milos Konakov zakója pályára szállt, a szolnoki triplák is hasonló röppályát jártak be – csak azok a gyűrűbe estek. Somogyi Ádám 25 ponttal úgy szórt, mintha a háló helyett kéménybe dobálná a labdákat, míg a Falco legjobbjai inkább a statisztikai lap alsó sorait fedezték fel újra.
Perl Zoltán, a tavalyi MVP, idén inkább láthatatlan tinta helyett láthatatlan dobásokkal készült. A Falco csak egyszer vezetett a meccsen – 35-34-nél –, de ez is inkább egy udvariassági gesztusnak tűnt a vendégek részéről. A Szolnok pedig kilencedik bajnoki címével jelezte: nemcsak Olajuk van, de tüzük is.
